A Közösség a Klinikai Kutatásért első két magyarországi klinikai vizsgálati toborzási projektje során abban segítettük az asztmával és COPD-vel élőket, hogy megismerhessék a számukra esetleg releváns klinikai vizsgálatokat, és szükség esetén kapcsolatba kerülhessenek a vizsgálóhelyekkel.
A kezdeti online előszűrést követően a két projektben több száz jelentkező jutott el kutató ápolóinkhoz. A telefonos beszélgetések során részletesebben áttekintették a vizsgálat feltételeit, további kérdéseket tettek fel a jelentkezők egészségi állapotáról és jelenlegi kezeléséről, valamint segítettek tisztázni, hogy a vizsgálat megfelelő lehet-e számukra.
E beszélgetések révén sokan személyre szabottabb tájékoztatást kaptak egy lehetséges kutatási lehetőségről. Emellett értékes tapasztalatokat szereztünk arról, hogyan gondolkodnak a betegek a klinikai vizsgálatokról, mely kérdések foglalkoztatják őket, és milyen gyakorlati nehézségek befolyásolhatják a részvételt.
Az asztma- és COPD-vizsgálat toborzása már lezárult, az itt szerzett tapasztalatok azonban fontos alapot teremtenek jövőbeli munkánkhoz. Hamarosan újabb, COPD-vel kapcsolatos kutatási lehetőségek indulnak, amelyekhez már keressük az érdeklődőket.
Első két projektünk tehát jóval többről szólt a jelentkezők számánál. Segített jobban megértenünk, miért érdeklődnek a betegek a klinikai vizsgálatok iránt, milyen kérdéseik és nehézségeik vannak, és hogyan tehetjük a jelentkezési folyamatot még átláthatóbbá és betegközpontúbbá.
Mi történik az online jelentkezés után?
A klinikai vizsgálatra történő jelentkezés nem jelenti automatikusan azt, hogy valaki részt is vehet a kutatásban.
A jelentkezők először kitöltenek egy, az adott vizsgálathoz kapcsolódó online kérdőívet. Ha válaszaik alapján megfelelhetnek a legfontosabb feltételeknek, egyik kutató ápolónk telefonon felveszi velük a kapcsolatot.
Ekkor kezdődik a részletesebb előszűrés. A kutató ápoló további kérdéseket tesz fel a jelentkező egészségi állapotáról, kórtörténetéről és jelenlegi kezeléséről. A beszélgetés során a beteg is felteheti kérdéseit, és pontosabb képet kaphat arról, mivel járhat a részvétel.
Ha a rendelkezésre álló információk alapján a jelentkező továbbra is megfelelhet a feltételeknek, kapcsolatba kerülhet az illetékes vizsgálóhellyel. A részvételi alkalmasságról szóló végső döntést mindig a klinikai vizsgálatot végző kutatócsoport hozza meg.
Első projektjeink egyik legfontosabb tanulsága, hogy a jól megtervezett előszűrés meghatározó szerepet játszik ebben a folyamatban. Minél pontosabban lehet az online kérdőív segítségével azonosítani a lehetséges résztvevőket, annál célzottabb lehet a kutató ápolóval folytatott beszélgetés, és annál egyszerűbbé válhat a folyamat a betegek számára is.
Ezt a gyakorlati tapasztalatot jövőbeli projektjeink kialakításakor is felhasználhatjuk.
A kutató ápoló nem csupán kérdéseket tesz fel
A jelentkezők számára a kutató ápolóval folytatott beszélgetés gyakran az első lehetőség arra, hogy részletesebben tájékozódjanak egy konkrét klinikai vizsgálatról.
Kutató ápolóink feladata ezért túlmutat az előszűrési kérdések feltevésén. Abban is fontos szerepet játszanak, hogy a jelentkezők érthető tájékoztatást kapjanak a következő lépésekről és arról, mit jelenthet számukra a részvétel. Ez különösen fontos, mert a klinikai kutatásokat továbbra is számos félreértés és bizonytalanság övezi.
Kutató ápolónk, Zita ugyanakkor kedvező változást is tapasztalt:
„A betegek egyre tájékozottabbak ezen a területen. Egyre többen értik meg, hogy a klinikai kutatásoktól és a vizsgálati készítményektől nem kell félni.”
Vannak, akik még mindig bizonytalanabbá válnak az olyan kifejezések hallatán, mint a „kísérleti” vagy a „gyógyszervizsgálat”, beszélgetéseink azonban azt mutatják, hogy egyre több beteg rendelkezik valamilyen ismerettel a klinikai vizsgálatokról.
Mindez megerősítette számunkra, hogy a kutatásokról világosan, átláthatóan és könnyen érthető nyelven kell kommunikálnunk. A jelentkezőknek kezdettől fogva érteniük kell, mit vizsgálnak, melyek lehetnek a következő lépések, és hogy a sikeres előszűrés még nem jelent automatikus bevonást.
Ezek a beszélgetések abba is betekintést engedtek, milyen kérdések foglalkoztatják a jelentkezőket, mit tudnak már a klinikai vizsgálatokról, és mi ösztönzi őket a részvétel megfontolására.
Miért jelentkeznek a betegek?
Az egyik legérdekesebb tapasztalat az volt, hogy a jelentkezők motivációi jóval sokszínűbbek annál, mint hogy egyszerűen egy új gyógyszerhez szeretnének hozzáférni.
Sokan természetesen érdeklődtek egy új kezelési lehetőség iránt, kutató ápolónk szerint azonban számos jelentkezőt elsősorban más, gyakorlati kérdések foglalkoztattak. A vártnál kevesebben kérdeztek részletesen magáról a vizsgálati készítményről, például arról, pontosan milyen gyógyszert kaphatnak, vagy milyen korábbi kutatásokat végeztek vele.
Ez nem feltétlenül jelentette azt, hogy nem érdekelte őket ez az információ. Sok esetben sürgetőbbnek tűntek az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel vagy a betegségük kezelési lehetőségeivel kapcsolatos kérdések.
A részvételhez kapcsolódó költségtérítés is csak ritkán került szóba. A legtöbb beteg számára saját egészségi állapota és az elérhető lehetőségek bizonyultak a beszélgetés legfontosabb témáinak.
Az egyik leggyakrabban felvetett kérdés a szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés volt.
„Magyarországon nagyon nehéz időpontot kapni. Az ember szeretne eljutni egy szakorvoshoz, de lehet, hogy csak hat hónappal későbbre kap időpontot.”
Több beteg elmondta, hogy már régóta próbált megfelelő szakorvosi ellátáshoz jutni, vagy hosszú várakozási idővel szembesült. Egyes jelentkezők ezért abban is reménykedtek, hogy egy klinikai vizsgálat révén hamarabb kerülhetnek kapcsolatba szakorvossal.
Kutató ápolónk így foglalta ezt össze:
„Valójában az foglalkoztatta őket, hogyan juthatnának el minél hamarabb orvoshoz. Már korábban is próbálkoztak, de nem kaptak időpontot.”
Fontos azonban egyértelművé tenni, hogy a klinikai vizsgálat nem helyettesíti az általános egészségügyi vagy szakorvosi ellátást. Ha valaki nem felel meg az adott vizsgálat feltételeinek, a kutatás nem tud helyette más szakorvosi kezelést biztosítani.
A visszajelzések mégis fontos képet adnak arról, milyen körülmények között kezdhet valaki érdeklődni egy klinikai vizsgálat iránt. Több beszélgetésből az derült ki, hogy a jelentkezők már régóta kerestek megoldást egészségügyi problémáikra, és úgy érezték, kevés lehetőségük maradt. Ilyenkor egy klinikai vizsgálat nem feltétlenül azért kelti fel az érdeklődésüket, mert „új” vagy „kísérleti”, hanem mert egy további lehetőséget jelent, amelyről érdemes tájékozódni.
A jelentkezés hátterében ezért állhat egy új kezelés iránti kíváncsiság, az egészségi állapot javulásába vetett remény, a kutatás támogatásának szándéka vagy egy régóta fennálló probléma újabb lehetséges megoldásának keresése.
Nemcsak az számít, ki alkalmas – az is, el tud-e jutni a vizsgálóhelyre
Első projektjeink azt is megmutatták, hogy egy klinikai vizsgálathoz való hozzáférést nem kizárólag a beválasztási és kizárási feltételek határozzák meg.
A vizsgálóhely elhelyezkedése és az utazás is jelentősen befolyásolhatja, hogy a részvétel reális lehetőség-e egy beteg számára. Ez különösen az idősebb, COPD-vel élő jelentkezőknél vált nyilvánvalóvá.
„Egy fiatalabb ember talán szívesebben vállalja az utazást, egy idősebb COPD-s beteg azonban nem fog öt-hat órát utazni. Két óra oda és két óra vissza – lehet, hogy ezt sem anyagilag, sem más szempontból nem tudja megoldani.”
Egy klinikai vizsgálatban való részvétel több személyes megjelenést is igényelhet. A távoli vizsgálóhelyre történő utazás ezért nemcsak időigényes, hanem fizikai és anyagi terhet is jelenthet.
Tapasztalataink megmutatták, hogy már a jelentkezési folyamat elején fontos figyelembe venni a vizsgálóhely elhelyezkedését és az utazási feltételeket. Így a betegek reálisabban mérhetik fel, hogy a vizsgálat nemcsak orvosi szempontból lehet-e megfelelő számukra, hanem a részvétel beilleszthető-e a mindennapi életükbe.
A jelentkezési folyamat értéke túlmutat a számokon
A klinikai vizsgálati toborzás eredményességét könnyű kizárólag számokban mérni: hányan jelentkeztek, hányan jutottak túl az előszűrésen, és végül hány embert vontak be a vizsgálatba.
Első két projektünk azonban azt is megmutatta, hogy a betegekkel folytatott kommunikáció értéke túlmutat ezeken a számokon.
Az is fontos eredmény, ha egy érdeklődő érthető tájékoztatást kap, választ kap a kérdéseire, és pontosabban megérti, hogy az adott vizsgálat megfelelő lehet-e számára.
A folyamat akkor is értékes lehet, ha végül kiderül, hogy valaki nem felel meg a feltételeknek. A klinikai kutatásokról folytatott világos és személyes kommunikáció segítheti a betegeket abban, hogy tájékozottabb döntést hozzanak a jövőbeli kutatási lehetőségekről.
Ez különösen fontos egy olyan területen, amelyet továbbra is félreértések öveznek, miközben egyre több beteg nyitott arra, hogy megismerje, mit jelent valójában a klinikai kutatásban való részvétel.
Mit viszünk tovább következő projektjeinkbe?
Első két magyarországi klinikai vizsgálati projektünk fontos mérföldkövet jelentett közösségünk számára. A több száz jelentkezővel szerzett tapasztalataink három területen szolgáltak különösen fontos tanulságokkal.
Megerősítették a pontos és célzott előszűrés fontosságát. Minél korábban és pontosabban azonosíthatók a lehetséges résztvevők, annál egyszerűbbé és gördülékenyebbé válhat a folyamat további része.
Rávilágítottak a világos és személyes kommunikáció jelentőségére is. A kutató ápolóval folytatott beszélgetés nem csupán az alkalmassági feltételek ellenőrzéséről szól: azt is biztosítja, hogy a beteg megfelelő tájékoztatást kapjon, feltehesse kérdéseit, és jobban megértse az előtte álló kutatási lehetőséget.
Végül a projektek azt is megmutatták, hogy a klinikai vizsgálat gyakorlati hozzáférhetőségét az orvosi alkalmasságon kívül más tényezők is befolyásolják. A vizsgálóhely távolsága, az utazási feltételek, a beteg egészségi állapota és mindennapi körülményei egyaránt meghatározhatják, hogy a részvétel valóban megvalósítható-e.
Azt is jobban megértettük, hogy nincs egyetlen válasz arra, miért érdeklődik valaki egy klinikai vizsgálat iránt. Minden jelentkező más háttérrel, tapasztalatokkal és elvárásokkal érkezik.
Ezért nemcsak azt tartjuk fontosnak mérlegelni, hogy ki felelhet meg egy adott vizsgálat feltételeinek, hanem azt is, hogy valójában mire van szüksége a hozzánk forduló embernek.
Első két vizsgálatunk toborzása lezárult, munkánk azonban folytatódik. Hamarosan újabb, COPD-vel kapcsolatos projektek indulnak. Az eddig tanultakra építve azon dolgozunk, hogy a magyar betegek még egyszerűbben, célzottabban és átláthatóbban tájékozódhassanak a klinikai kutatási lehetőségekről.